Attitűdvizsgálatok

Az attitűdvizsgálatok szűk értelemben a résztvevők beállítódásának, véleményének, viszonyulásának megismerésére vonatkozó kutatások. Szociológiai értelemben kissé máshogy használják, a mi gyakorlatunkban leginkább egy-egy cég, márka, termék, piaci gyakorlat vagy marketingeszköz elfogadottságának, megítélésének vizsgálatát jelenti.

Jellegzetes és megtörtént eset, amikor egy cég új vezetője a vállalkozást innovatív, lendületes és újító szereplőként szerette volna elképzelni a piacon, de munkájában folyamatosan falakba ütközött. A kettős kutatás során kiderült, hogy nemcsak az ügyfeleik gondolnak a vállalatra régimódi, nehézkes és bürokratikus szolgáltatóként, de a saját munkavállalói is így gondolkodnak, illetve napi munkájukban erre rendezkedtek be. A tényeket két párhuzamos attitűdvizsgálattal derítettük ki.

Miért van szükség attitűdvizsgálatokra?
A válasz nem is egyértelmű. Talán leginkább azért, mert senki nem tévedhetetlen. Gyakran egy termék, szolgáltatás megítélése, ismertsége, stb. teljesen más, mint ahogy azt a márka tulajdonosai gondolják, tehát tévedésben vannak saját portékájukkal kapcsolatban. Ez a tévedés pedig előbb vagy utóbb akadálya lesz a termék, szolgáltatás sikerének. Hogyan lehetséges ez, amikor mindenki a saját termékét ismeri a legjobban. Műszakilag ez igaz lehet, de a piac más. Lehet, hogy a termék kiváló, csak ezt nem tudják azok, akik megvennék (elégtelen marketingmunka). Lehet, hogy bár a termék kiváló, nem elég divatos (téves pozícionálás, vagy elavult dizájn). Lehet, hogy a műszaki tartalom felett eljárt az idő (fejlesztési hiányosságok).

Bármi is legyen a probléma, annak feltárása gyakran csak a vásárlóközönség/ügyfélkör véleményét megkérdezve lehetséges. A legfontosabb, hogy a kapott információkat semmiképpen ne hagyjuk figyelmen kívül, mert biztosan könnyebb egy, még valamennyire sikeres termék egy-egy paraméterén változtatni, mint újrapozícionálni, a semmiből, sőt a negatív megítélésből újra felhozni azt.