Amikor valaki az iskolában tanulja a PR-t és/vagy a marketinget, az előadások fele alapfogalmakról, definíciókról szól, valamint izzadtságszagú modellekről (elméleti modellek, nem túlhevült emberek a kifutóról), amelyek úgy akarnak minden létező jelenséget és hatást lefedni, hogy azok neve csak egyforma betűkkel kezdődhet. Hallunk továbbá elméleti szerzőkről és arról, hogy közülük ki és milyen logika mentén húzta meg a PR- és a marketing, vagy épp a reklám és a tartalomgyártás nem is olyan evidens határait, hogy melyik melyiknek része és hasonlók.