további piackutatás
IgényfelmérésHa új terméket, szolgáltatást készülünk bevezetni, esetleg arra vagyunk kíváncsiak, hogy meglévő termékünket milyen irányban fejlesszük, hogy jobban megfeleljen a vásárlók igényeinek, arra egyetlen kézenfekvő módszer létezik; meg kell kérdezni magukat a vásárlókat.
A folyamat előkészítése, a munka elvégzése és az utólagos kiértékelés sem egyszerű.
Kiket kérdezünk?
Az előkészítés fázisában meg kell határozni, hogy a termék, vagy szolgáltatás ismeretében milyen területen, mekkora mintán, milyen módszerrel végezzük el a felmérést. Ehhez tisztában kell lennünk a fogyasztók, a célcsoport szokásaival, amelyek alapján meg tudjuk becsülni, hol érhetjük el őket. Egy speciális termékről, például egy vállalati számlázószoftverről leginkább azok listája alapján érdemes e-mailben vagy telefonon érdeklődni, akik megvásárolták. Egy pékáruról, vagy mosóporról például már nincs ilyen nyilvántartás, ennek fogyasztóit a vásárlás helyén (például egy hipermarket előtt), személyesen kell megkérdezni. A fenti két példa evidens eset, más termékek vagy szolgáltatások esetében kevésbé egyértelmű, honnan, milyen formában kérdjünk visszajelzést a vásárlóktól, ügyfelektől.
A minta mérete és összetétele is az adott fogyasztói csoporttól függ.
Mit kérdezünk?
Bármilyen formát vagy helyszínt is válasszunk kérdéseink feltevéséhez, általában is igaz, hogy nem illik visszaélni a megkérdezettek türelmével, ezért – ritka kivételektől eltekintve – csak olyan feladatokat adjunk nekik, amellyel néhány perc alatt végezhetnek. Mivel néhány perc alatt legfeljebb 2-3 kifejtendő, vagy 8-10 feleletválasztós kérdést lehet megválaszolni, ezért ennél többet nem szabad a kérdőívbe zsúfolni. Így kétszer is meg kell gondolni hogy milyen kérdéseket teszünk fel, hiszen itt is igaz a mondás, hogy amilyen a kérdés, olyan lesz a válasz is. Például: ha csak annyit kérdeznénk – de nem tesszük – hogy elégedett-e x vagy y termékkel, csupa olyan válaszokat kapunk majd, hogy „igen”, „nem”, vagy „nagyjából”, ami nem sok támpontot ad a továbblépéshez, mert nem tudjuk meg belőle, hogy termékünket milyen irányban fejlesszük tovább. E helyett kérdezzünk valahogy így: „Kérjük értékelje (karikázza be) 1-től (elégtelen) 5-ig (kiváló), mennyire elégedett x termék
Egy, a fentihez hasonló kérdésfeltevés már alkalmas a későbbi elemzésre, és ha a minta méretét és összetételét helyesen alakítottuk ki, akkor az eredmény már biztos támpontot adhat a termékfejlesztéshez. Természetesen ahány termék vagy szolgáltatás, annyiféle kérdés létezik, és változnak a kérdés típusai is. Van, hogy előre meghatározott válaszok közül kell választani, máskor valóban a saját gondolataikra vagyunk kíváncsiak, míg néhány esetben – például: ajánlaná-e másoknak is szolgáltatásunkat – egyszerű eldöntendő kérdés is elég lehet.
A kérdések formája részben meghatározza az elemzés módját is, hiszen például egy kifejtendő, szubjektív válaszokkal kitöltött kérdőívet nehéz grafikusan ábrázolni.
Mit kezdjünk a válaszokkal?
Röviden: összesítjük és összefoglaljuk azokat. Elsőként kiszűrjük a nem értékelhető, esetleg ellentmondásos válaszokat, amelyek torzítanák az eredményt. Ezután kiválasztjuk az elemzésnek azt a módszerét, amely leginkább szolgálja a felmérés eredeti céljait. A fenti példánál maradva, olyan formában foglaljuk össze az eredményeket, hogy azokból azonnal, közvetlenül kiderüljön, mely pontokon érdemes a terméket átalakítani, fejleszteni.
A különböző információkat más-más módszerrel lehet kigyűjteni. A lényeg, hogy a megfelelően megválasztott kérdések, a felmérés optimális módszertana, a lelkiismeretesen elvégzett kutatás biztosan olyan eredményeket hoz, amelyek elemzése értékelhető és megbízható válaszokkal szolgál, és amelyekre felelős üzleti döntéseket, beruházásokat lehet alapozni.
Írásaink 
