Elakadtál, kérdésed van?
Kérj ingyenes konzultációt szakértőinktől!
Az attitűdvizsgálatok alapvetően a résztvevők prekoncepcióinak, véleményének, valamihez való viszonyulásának megismerésére vonatkozó kutatások. PR- és marketingügynökségként a gyakorlatban leginkább egy-egy cég, márka, termék, piaci gyakorlat vagy marketingeszköz elfogadottságának, megítélésének vizsgálatára szoktuk bevetni.
Jellegzetes és megtörtént eset, amikor egy új vezető a vállalkozását innovatív, lendületes és újító szereplőként szerette volna elképzelni a piacon, de munkájában folyamatosan falakba ütközött. Hozzánk fordult marketingtanácsadásért, mi pedig megvizsgáltuk a valós helyzetet. A kettős kutatás során kiderült, hogy nemcsak az ügyfeleik gondolnak a vállalatra régimódi, nehézkes és bürokratikus szolgáltatóként, hanem a saját munkavállalói is így gondolkodnak, illetve napi munkájukban erre rendezkedtek be. A tényeket két párhuzamos attitűdvizsgálattal derítettük ki.
Miért van szükség attitűdvizsgálatokra?
Gyakran egy termék, szolgáltatás megítélése, ismertsége stb. teljesen más, mint ahogy azt a márka tulajdonosai gondolják, tehát tévedésben vannak saját „portékájukkal” kapcsolatban. Ez a tévhit pedig előbb vagy utóbb akadálya lesz a termék, szolgáltatás sikerének. PR-ügynökségünk több évtizedes tanácsadói munkája során már több ilyen esetbe „belefutottunk”. Csak egy példa: a Facebookról, mint eszközről például nagyon sok hazai vállalkozás gondolja azt, hogy az a közösségi médium, amin bárkit el lehet érni, így szinte kötelező rajta a jelenlét. A valóság azonban az, hogy a 30 alatti korosztály legfeljebb a Messenger alkalmazást használja aktívan, míg tartalmat egészen más felületeken fogyaszt, készít és oszt meg.
Ennél is gyakoribb, hogy valaki mást gondol a saját termékéről, még inkább szolgáltatásáról, mint amit a célcsoportjának tagjai. Hogyan lehetséges ez, amikor mindenki a saját termékét ismeri a legjobban? A szó szoros értelmében – ha úgy tetszik: műszakilag – ez igaz lehet, de a piac más. Lehet, hogy a termék kiváló, csak ezt nem tudják azok, akik megvennék (többek közt az elégtelen, vagy irányt tévesztett marketingmunka miatt). Lehet, hogy bár a termék kiváló, ám nem elég divatos (ez téves pozicionálásra, vagy elavult dizájnra utal). Lehet, hogy a műszaki tartalom felett eljárt az idő (pl. termékfejlesztési hiányosságok okán), de az is lehet, hogy az adott személy véleménye „avult el”: a termékkel kapcsolatos álláspontját évekkel, akár évtizedekkel ezelőtt alakította ki, és a korábbi legjobb gyakorlat már nem segíti, hanem hátráltatja a fejlődést.
Bármi is legyen a probléma, annak feltárása gyakran csak a vásárlóközönség/ügyfélkör véleményét megkérdezve lehetséges, aminek egyik kiváló módszere lehet az attitűdvizsgálat. A legfontosabb, hogy a kapott információkat semmiképpen ne hagyjuk figyelmen kívül, mert marketingügynökséggel vagy anélkül, de biztosan mindenkinek könnyebb és olcsóbb egy, még valamennyire sikeres termék néhány paraméterén változtatni, mint újrapozicionálni a semmiből, vagy akár a negatív megítélésből újra felhozni azt.