Ki hirdet ma már nyomtatott újságban? – kérdezhetné legyintve egy fiatal menedzser, aki már az óvodai ballagására tabletet kapott. A helyzet azonban az, hogy a nyomtatott sajtónak még mindig jelentős tömeghatása és presztízse van. Ha már a generációs különbségeknél tartunk, az is igaz, hogy az idősebb cégvezetők épp fordítva, gyakran túlzott jelentőséget, presztízst tulajdonítanak a nyomtatott lapoknak, mert ők még abban a korszakban nőttek fel, amikor csak az számított fontosnak (igaznak?), ami benne volt az újságban. Az ő figyelmüket gyakran arra kell felhívni, hogy a példányszámok már régen nem érik el a több százezret, és az utóbbi 5-10 évben a piac radikálisan zsugorodott és átalakult.
A jó megoldás a két szemlélet között van, vagyis nem szabad elvetni a nyomtatott hirdetést, de tisztában kell lenni azzal, mire számíthatunk tőle. Egy üzleti döntéshozótól nem várhatjuk el, hogy ismerje a napi- és hetilapok, magazinok aktuális példányszámait, árait, elérését. Nem kell mindenkinek mindent tudnia, erre valók az ügynökségek. Hogy mennyit változott a világ, arra példa ez az 1938-as újsághirdetés:
Pontos képet kaphatunk a lapok példányszámáról, ha megnézzük a MATESZ (Magyar Terjesztésellenőrző Szövetség) adatait. A számokat negyedévente teszik közzé, ez bőven elég, hogy ne tévedjünk nagyot, amikor felmérjük egy-egy hirdetés várható hatékonyságát. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy ezek a számok azt mutatják, hogy hány példányban készül, kel el az újság. Ezt árnyalja, hogy egy-egy lapot többen is olvashatnak (elérés).
Általánosságban látható, hogy a napi- és hetilapok példányszáma – kevés kivétellel – csökkenő tendenciát mutat, de egyes szaklapok, magazinok állócsillagként őrzik pozíciójukat. Amikor egy-egy speciális terület képviselőinek szeretnénk üzenetet eljuttatni, alaposan beleássuk magunkat a lappiac rejtett bugyraiba is, és azt találjuk, hogy Magyarországon minden területre – de tényleg mindenre – készül újság. Csak meg kell találnunk az adott érdeklődési körnek készülő lapot, és nagy pontossággal juttathatjuk el üzeneteinket.
Kicsit nagyobb a meddőszórás, ha megyei, vagy országos terjesztésű újságban hirdetünk, ott nyilván nem garantálható, hogy az olvasótábor tagjainak többségét érdekli, amit közölni szeretnénk a megvásárolt felületen. Ezek a médiumok azonban nagyobb elérést garantálnak, mint a szaklapok.
A nyomtatott hirdetésnek vannak határozott előnyei. Az első, hogy él egy bizonyos korosztály, amelyet még nem fertőzött meg az infotechnológia, nem nagy barátai a számítógépeknek, okostelefonoknak. Számukra hiába is hirdetünk ilyen eszközökön, ha idősebb a célcsoport, érdemes ragaszkodni a print megjelenéshez. A másik kifejezett előny a hirdetésenkénti elérések száma. Egy print megjelenést többen megnéznek, a család több tagja is olvassa.
