Abból, hogy a fenti javaslat a Németországban kifejezetten népszerű Zöld párt révén került a Bundestag elé, már sejthető, hogy a sebességhatár mellett érvelőket elsősorban környezetvédelmi szempontok hajtják. A törvénytervezet kidolgozói szerint az új szabály bevezetésével jelentősen csökkenthető lenne a zaj- és légszennyezés, valamint, szintén a kisebb fogyasztásnak hála, az autósok is spórolhatnának. A korlátozás pártján állók rendre hozzáteszik, balesetmegelőzési okból is előnyösebb lenne, ha gátat szabnának a fékevesztett száguldásnak.
Végül a döntéshozók csaknem 80%-át egyik fenti érv sem győzte meg, ami nem is meglepő azok után, hogy a német környezetvédelmi tárca is úgy látta, közel sem járna akkora ökológiai lábnyom-csökkentéssel az intézkedés, mint sokan várják. Ami pedig a baleseti kockázatot illeti, kutatások szerint az autósok nagy része – pl. a sűrű forgalom vagy belső késztetés miatt – eleve nem lépi át a 130-as sebességet. A német autópályákon így semmivel sem rosszabbak a halálozási statisztikák, mint például a szomszédos Belgiumban, vagy épp az USA-ban, ahol limitálják a maximális tempót.
A mintegy 13 ezer kilométer hosszú német autópálya-hálózatnak jelenleg nagyjából 70%-án nincs maximális megengedett sebesség, 23,5%-on (elsősorban városok közelében) érvényben van a 130-as limit, míg a maradék szakaszon az időjárás és egyéb körülmények függvényében elrendelhető a korlátozás. Hozzá kell tenni, hogy ahol nincs felső határ, ott is 130 km/h az ajánlott sebesség – ez praktikusan pl. azt jelenti, hogy ennél nagyobb tempónál okozott balesetért nem fizet a biztosító.
A történetnek van egy másik, már-már filozófiai vetülete is. Ha a német képviselők megszavazták volna a javaslatot, akkor mostantól a világ valamennyi országában (ahol van autópálya) érvényben lenne valamiféle limit – amiből a csúcsot Ausztria, Lengyelország és Bulgária jelentené 140 km/h-val. Ez elméletileg azt eredményezné, hogy közúti forgalomban nem lenne többé létjogosultsága ennél gyorsabb autókat gyártani – ami jelentős érvágás lenne a presztízsük jelentős részét éppen a nagy teljesítményű sportautókból merítő vállalatoknak.
A német állam és az ottani cégek között jelenleg létezik egyfajta íratlan szabály, amelynek értelmében a csúcsautók végsebességét 250 km/h-ban limitálják – ehhez egyedül a Porsche nem tartja magát. Ezt kiautózni persze csak késő éjszakai vagy hajnali órákban van esély, a kihalt pályán. A rekordot tavaly egy Bugatti Veyron állította fel az Autobahn-on, amely 402,5 km/h-val repesztett. A mostani döntés alapján továbbra is adott a lehetőség „bárkinek”, hogy megdöntse ezt a csúcsot.