Az országosan termett, várhatóan 1,8-2 millió tonnás mennyiségből azért még bőven marad exportra is. Az árak jelentősen alulmúlják az idén tavasszal jegyzett értékeket.
Minden forrás egyetért abban, hogy évről-évre növekszik a napraforgó hazai vetésterülete, a Földművelési Minisztérium szerint idén elérte a 653, a KSH szerint a 700 ezer hektárt. A területeken egyre nagyobb arányban magas olajsavas fajtákat (HO) vetnek a gazdák, mert az ebből készült olajnak kedvezőbbek a sütési tulajdonságai. Fontos ugyanakkor az ilyen típusú termény elkülönített tárolása, mert a minősítéshez az olajsavtartalomnak 82%-ot kell elérnie, míg a hagyományos napraforgónál ez csak 38%.
A termésátlagok nagyon eltérőek lehetnek az időjárástól, a művelés módjától, fajtáktól függően, az országosan jellemző, átlagosan 3 tonnás hektáronkénti eredményekkel számolva az idei termés is meghaladja az 1,8-2 millió tonnát – ismertette a jelen helyzetet dr. Halmos Gábor, a Concordia közraktár Zrt. vezérigazgatója.
A napraforgó egyik meghatározó minőségi paramétere az olajtartalom. A vállalat laboratóriumi mérésekre szakosodott Gabona Control üzletága szerint a termés e tekintetben sem dönt rekordot, de a 45-46 százalékos érték – tavaly nem volt ritka az 50 százalékos adat – jónak számít. Nem mondható el ugyanez a napraforgó áráról, ami most 93 ezer Ft tonnánként, de tavasszal járt már 100 ezer felett is, ezért várhatóan sokan betárolnak majd, várnak az értékesítéssel.
A terményt elsősorban étolajként és margarinokban hasznosítják, de a sajtolás után visszamaradó napraforgódara takarmány- és ipari alapanyagként is értékes. A hazai felhasználás nagyjából évi 1,2 millió tonna, így mintegy 500 ezer tonnát idén is exportálnak majd a termelők és a kereskedők.