Marketing ügynökség KKV-knak: mennyi büdzsével van értelme elindulni?
A marketingbüdzséről szóló beszélgetések gyakran ott csúsznak meg, hogy mindenki forinttal kezd, pedig aránnyal érdemes. A jó kérdés így hangzik: a bevétel mekkora részét fordítja a cég növekedésre, és mennyire gyors eredményt vár. Kisvállalkozásoknál általános ökölszabályként sokan 5-20% közötti sávot használnak, a fázistól és a céloktól függően. B2B-ben a benchmarkok ennél szűkebbek is lehetnek: a CMO Survey 2025-ös jelentése például B2B product kategóriában 6,4%-os, B2B services kategóriában 9,0%-os marketingköltést mutat. Sokaknak az sem evidens, hogy a marketingbüdzsét a profit arányában kell-e meghatározni ‒ mondván, hogy a nyereséget tudom üzletfejlesztésre fordítani, vagy a bevétel arányában (amennyiben a marketingköltés eleve egy kalkulált költség, akkor a nyereséget eleve a marketingköltséget levonva kell számítani). A kettő közötti különbség nem is elméleti, akár nagyságrendi is lehet. Amennyiben a marketing jól működik, és jó megtérülésekkel tud dolgozni, a második megoldás a „befutó”, hiszen nem csökkenti, hanem növeli a profitot. Ha azonban a mérés vagy a megtérülés nem egyértelmű, gyakran a második szemlélet lesz a domináns a vezetők szemléletében, ami senkinek nem jó. Ráadásul a profitból senki nem áldoz szívesen, és annak egy töredéke a KKV-szektorban nem is elegendő a kiválasztott eszközökre, vagy a célok megvalósítására belátható időn belül.
A keret akkor kezd „értelmes” lenni, amikor van belőle rendszer
Tegyük hozzá, hogy a marketing ügynökség is akkor tud jól dolgozni, amikor a keret nem csak kampányokra elég, hanem a folyamatos láthatóságra is: webcikkek, hirdetések, hírlevél, mérés, kreatívok, és a kulcsüzenet-készlet következetes használata is mind pénzbe kerül.
100-300 ezer Ft / hó: stabil alapok, kevés mozgástérrel
Ebben a sávban a cél a rendrakás és egy tartható ütemterv. Jellemzően belefér havi 1 jó webcikk a saját oldalon, alap SEO-GEO rendbetétel, 2-4 közösségi poszt, és egy kisebb hirdetési keret egyetlen fókuszra (például ajánlatkérés vagy letöltés). PR oldalon itt az működik, ha van egy igazán vállalható téma mondjuk negyedévente, amiből sajtóanyag és webcikk is készül.
300-800 ezer Ft / hó: növekedési sáv, itt indul el a gépezet
Itt már lehet tartalmi klasztert építeni: 2-4 webcikk havonta, belső linkeléssel szolgáltatásoldalakra, plusz egy egyszerű leadgyűjtő anyag (például „útmutató” vagy esettanulmány), amire hirdetés és hírlevél is építhet. Kommunikációs ügynökségi szemmel ebben a sávban kezd látszani a stratégia: mi a fő téma, milyen szögekből beszél róla a cég, és hogyan lesz ebből érdeklődő.
800 ezer Ft / hó felett: skálázás és márkaépítés együtt
Itt kerül képbe a több csatorna, a több kreatív, a videó, a rendezvényhez kötött tartalom, és a komolyabb PR-építkezés. Ha a cél helyi láthatóság is, akkor például a „PR ügynökség Budapest” és a „budapesti PR ügynökség” típusú kulcsszavakra célzott tartalom és landing logikusan beilleszthető a rendszerbe, és összeköthető referenciákkal, esettanulmányokkal.
Mire költsünk először a marketingben?
A legjobb sorrend általában így néz ki: mérés és alapok, utána tartalom és terjesztés, aztán kampányosítás. A cég akkor jár jól, amikor van egy stabil webes bázisa (szolgáltatásoldalak, referenciák, webcikkek), és erre épít rá hirdetéssel, PR-rel, hírlevéllel. A szórt, apró próbálkozások helyett egyetlen jól kijelölt iránnyal lehet nagyobbat lépni, és ebből lesz később hatékony bővítés.
Mit várjon el a KKV egy marketing ügynökségtől?
Legyen világos, mit, mennyit gyártotok havonta (webcikk, kreatív, poszt, hirdetés, riport), és legyen világos, mi számít marketingeredménynek (megkeresések minősége, ajánlatkérések, organikus növekedés, visszatérő érdeklődés). A jó marketing tanácsadás itt kezdődik: a cégvezető érti, mi miért történik, és a számokból döntés lesz.
#marketing ügynökség árak #kkv marketing #marketing költségvetés #marketing tanácsadás