1. Mi is az a PB-gáz?
Ez talán még nem lep meg senkit: a névben szereplő két betű a propánt (C3H8) és a butánt (C4H10) takarja, e két telített szénhidrogén keverékéből áll össze a PB-gáz, amely maximum 60 tömegszázalék butánt tartalmaz. Mivel a propán-bután gáz vegyi összetétele nagyon egyszerű, kimagasló fűtőértékkel rendelkezik, miközben az összes fosszilis tüzelőanyag közül messze a legkisebb a károsanyag-kibocsátása.
2. Hol használják?
Kis túlzással könnyebb lenne számba venni, hogy hol nem. A Prímaenergia által forgalmazott termékeket a lakosság nagy mennyiségben alkalmazza fűtésre, főzésre, grillezésre, melegvíz-előállításra, de nem szabad elfelejteni az olyan különleges felhasználási területeket sem, mint a disznóvágás vagy épp a pálinkafőzés. Az iparban többek közt hegesztésnél, lángvágásnál, forrasztásnál tesz jó szolgálatot, nem beszélve az útépítésről vagy a gázüzemű targoncák mozgatásáról. A mezőgazdaságban a terményszárítás, a vendéglátásban pedig a különböző alkalmakkor kitelepülő konyhák elképzelhetetlenek PB-gáz nélkül, miközben a csaknem azonos összetételű autógáz (LPG) üzemanyagként való elterjedése is egyre rohamosabb.
És mindez szinte csak a „jéghegy csúcsa”, a PB-gáz a fentinél is sokkal több helyen van jelen. A meglepő felhasználási módoknak blogunk nemrég kétrészes cikksorozatot szentelt, amelyben a világ legnépszerűbb sorozata éppúgy szóba került, mint a csúcsgasztronómia, a hőlégballonok vagy épp a jégfelújító-berendezések.
3. Miért van jellegzetes „szaga”?
Röviden: a mi biztonságunk érdekében. A PB-gázok ugyanis, a nyers földgázhoz hasonlóan, eredeti formájukban színtelenek és szagtalanok, ami miatt egy esetleges szivárgást szinte lehetetlen volna észlelni. Éppen ezért forgalomba kerülésük előtt „szagosítják” őket, többnyire úgynevezett merkaptán-származékokkal, az így kapott kissé kellemetlen szagnak köszönhetően pedig már 1:250 gáz-levegő aránynál felismerhetők. Fontos hozzátenni, hogy a roppant kis mennyiségű adalék nem befolyásolja a gáz kedvező égési tulajdonságait és külön veszélyt sem jelent.
4. Miért kék lánggal ég?
Nos, elsőre ezt talán kicsit nehéz belátni, hiszen a kék színhez általában a hideg érzését társítjuk, de valójában egy optimálisan beállított gáztűzhely vagy egyéb PB-palackról üzemelő berendezés esetén azért kék a láng, mert jóval melegebb, mint például egy tábortűznél. Kissé leegyszerűsítve ugyanis a lángok színe az elégetett anyag mellett attól függ, milyen magas annak hőmérséklete. A lángon belüli különböző színárnyalatokat is a hőmérséklet-különbség okozza: a legforróbb rész a kék, míg a piros, a narancs és a sárga ennél hidegebb.
5. Hogyan tárolják?
Cseppfolyós formában, mégpedig azért, mert ez megkönnyíti a szállítást, valamint a palackokban és tartályokban való tárolást. Mivel normál légnyomáson a PB-gáz légnemű, ezért a cseppfolyós állapot eléréséhez nagy nyomásra van szükség, ám ez – hasonlóan minden más tulajdonságához – szakszerű és gondos használat mellett semmilyen kockázatot nem jelent a felhasználókra nézve.